Magyarországra érkezett a világon egyedülálló több mint 100 éve első útján elsüllyedt Titanic történetét bemutató kiállítás. A vendégeket 2017. december 31.-ig várja a Király utcai Komplexben (volt Vam Design Center) felépített tárlat.
Egy ideje már el akartunk menni, aztán végre sikerült egy megfelelő napot találni a megtekintésre. Az egyedüli kicsit visszatartó erő a belépőjegy ára volt, ami meg kell hogy mondjam borsos. De utólag a véleményem az, hogy teljes mértékben megéri. Ki tudja, hogy mikor láthatjuk újra magyar földön a világ leghíresebb hajójának történetét bemutató kiállítást?
Amúgy július 20.-tól látogatható kiállításra szerintem gyerekeket nem annyira érdemes vinni, mert nekik unalmas lehet, és a néhol túl sötét tereken keresztül bemutató kiállítás kissé ijesztő is lehet. A kiállításra minimum 1,5 órát kell rászánni, de mi több mint 2 órát voltunk bent. A fényképezés kötelező, viszont vakut nem lehet használni. A kiállítás mintegy 2300 négyzetméteres területén több száz eredeti műtárgyat – így például az utasok személyes tárgyait, ruháit, ékszereit, a szobák bútorait, távírót stb. – tekinthettünk meg, miközben különleges időutazás részeseivé váltunk.
A kiállítás legelején a kiállítás bevezet minket a kor történelmi hátterében így megtudhatjuk például, hogy 1902-ben elkészült az első Teddy Mackó az USA-ban vagy 1903-ban kezdték meg gyártani a Pepsi kólát. Érdekesség, hogy a Titanic első osztályán utazók névsora szinte a világ legbefolyásosabb, leggazdagabb és legtanultabb személyeinek „Ki kicsoda” listája volt. Olyan nevek szerepeltek rajta, mint Guggenheim, Straus és Astor.
Továbbá az első osztályon utazók számára kínált jól felszerelt edzőtermet is. A felszereléshez tartozott két evezőgép, egy szobakerékpár, egy lovaglógép, valamint egy törzsofordítást végző gép (amit elektromos tevének hívtak). Squash pálya is megtalálható volt a fedélzeten. Edzés után az utasok gyakran lazítottak a díszes török fürdőben. Ez volt a Titanic egyik legfényűzőbb létesítménye. A fürdőben volt gőzkabin, forró, mérsékelt és hűtő terem, valamint egy samponozó terem. A fürdőt nem lehetett ingyen használni – személyenként négy shilingért vagy egy amerikai dollárért lehetett jegyet váltani a hajó információs irodájában.
Első osztályon utazók
Az első osztály több mint 750 utast szállásoltak el. A kabinok rendkívül tágasak voltak, kiváló minőségű anyagokból készült és mestermunkákat tükröző berendezésük pedig a világ legjobb szállodáival vetekedett. A szobák alapfelszereltsége volt a tágas szekrény, saját fürdőszoba és kád, valamint meleg és hideg folyóvíz. A „B” fedélzeten található két legfényűzőbb lakosztályához saját sétafedélzet tartozott. A Titanic New Yorkba tartó útjára, az első osztályra szóló jegy 2500 dollárba került (ez ma közel 16 millió Forint). A „B” fedélzet két legpompásabb luxuslakosztályáért 4500 dollárt (mai áron 28.6 millió Forintot) kellett fizetni.
Harmad osztályon utazók
A Titanic harmadosztályán többségében európai kivándorlók utaztak, akik a jobb élet reményében indultak el Amerikába. Néhányan már megvetették a lábukat az Egyesült államokban, és hazalátogatásukból tértek vissza. Néhány utas megengedhette volna magának a másodosztályra szóló jegyet is, de pénzt szeretetett volna megtakarítani magának az új élet elkezdéséhez.
A harmadosztályra szóló jegy New Yorkba tartó útra 40 dollárba (mai áron körülbelül 250 ezer forint) került. A kabinok rendkívül szűkek és egyszerűek voltak. A mennyezeten csövek és támasztógerendák futottak, folyamatosan hallani lehetett a gőzgépekből jövő zajt és rezgést. A körülmények ellenére sok harmadosztályon utazó utas több mint megfelelőnek tartotta a szállást.
A rádiótávíró berendezésével a Morse ABC-t használva jelentéseket tudtak venni és küldeni. A hajó fedélzetén két távírász volt, ügyeleti rendszerben váltották egymást. Az idősebbik, a főtávírász John „Jack” Philips (1887-1912) volt, akit állítólag a Titanic mentőcsonakjában tapostak agyon. A másik távírászt – Harold Sydney Bride-ot (1890-1956) – a Carpathia nevű hajó mentette meg. Rádiósként dolgozott egészen az első világháború végig, majd vándorkereskedő lett Skóciában. Az adás sebessége általában 60 jel volt percenként. Az adókészülékek hatótávolsága nappal 400 mérföld (740 km), éjszaka pedig akár 2000 mérföld (3704 km) volt.
Az RMS Titanic 1912. április 15.-én 2:20-kor veszett el és a roncsra 1985. szeptember 1.-jén találtak rá. A roncs 73 évig feküdt elveszetten és magányosan az észak Atlanti-óceán mélyén, több mint 2 mérfölddel a felszín alatt a jeges vízekben, ahol 380 barnal nagyobb nyomás uralkodik.
3 év
Mindössze ennyi idő telt el az építés megkezdése (1909. március 31.) és a szolgálatba állítás (1912. április 10.) között.
Több mint 10 000 szakember
Ennyien – köztük ácsok, belsőépítészek, hajómérnökök, villanyszerelők, festők, gépészek – dolgoztak azon, hogy a Titanic a kor legnagyobb, legmodernebb és legpompásabb mozgó gépezete legyen.
A Titanic korának legnagyobb hajója volt: hossza 269, szélessége 28, magassága pedig a gerinctől a kémények tetejéig 53 méterre rúgott.
50 ezer lóerő
Az „álmok hajóján” összesen 29 gőzkazán és 159, egyenként majd’ 5 méter átmérőjű kemence volt. A kazánok két négyhengeres gőzgép, valamint egy alacsony nyomású gőzturbina számára fejlesztettek gőzt. A modern gépeknek köszönhetően a Titanic óriási, 50 000 lóerős összteljesítménnyel bírt.
37 másodperc
Mindössze ennyi idő telt el a Grönlandról leszakadt 30 méteres jéghegy észlelése és a végzetes ütközés között.
16 mentőcsónak
Összesen ennyi – plusz négy összecsukható vászon pótcsónak – állt rendelkezésre a hajón. Az építés közben a Titanic tulajdonosai a mentőcsónakok számát 32-ről az akkori brit törvényi előírásokban szereplő 16-ra csökkentették. Mindez azt eredményezte, hogy a mentőcsónakok a hajó által szállítható személyeknek csak körülbelül felét tudták felvenni.
3821 méter
Ilyen mélyen nyugszik hullámsírjában a Titanic. A napfény ide már alig jut le, s biolumineszcens (fényt hőenergia kibocsátása nélkül adó) lények tűnnek fel a sötétben.
További info: http://titanickiallitas.hu/hu/
