A Gyilkos-tó legendája az erdélyi mondavilág egyik legszebb, legérdekesebb története. Fazekas Eszter és Molnár Miklós szerelmét a fiú katonasora és a Zsivány vezér ármánykodása árnyékolja be. Végül az elrabolt leány a hegyekhez fordul segítségért, amelyek szinte emberi alakot öltve megmentik Esztert. Vihar közepette leomlanak maguk alá temetve a lányt, a zsiványt, és elzárják a környék folyóvizeit, amelyekből tó keletkezik. A tó pedig megfojtja a füveket, a fákat és megmarad a történelem viharaiban 172 éves örökségnek, mint európai ritkaságnak is számító földcsuszamlással keletkezett gát-tó.
A tavat először 1859-ben mérte fel Herbrich Ferenc, számításai szerint területe 56 katasztrális hold (32 hektár). Az 1955-ös mérések szerint kerülete 3090 m, felülete 126 340 m², víztömege 680 000 m³, legnagyobb mélysége 10,5 m, a felszín tengerszint feletti magassága 983 méter. Az 1986-os mérések szerint kerülete már csak 2800 m, felülete 114 676 m², víztömege 587 500 m³, legnagyobb mélysége 9,7 m.
1968-as adatok szerint évente 4,88 cm hordalékkal töltődik fel, emberi beavatkozás nélkül 2080-ra a Gyilkos-tó teljesen eltűnik. A közelben két mesterséges tónál hordalékfogó gáttal próbálják megakadályozni a feltöltődést. Az egyik tó a Vereskő-patak völgyében található, a másik a Juh-patak torkolatának közelében.
A Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Hargita megye északkeleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Békás-szorost közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). A Békás patak mellékvizei mind vadregényes szurdokokat vájtak a mészkőbe. A baloldali mellékvizei rendre a Kupás, a Lapos és a Súgó patakok, a jobboldaliak a Kis-Békás és a Szurdok patakok. A Lapos a Lapos-szurdokon keresztülfolyva több vízesést alkotva az Oltár-kő nyugati lábánál ömlik a Békás-patakba. A Sugó-szurdok alsó részén a Bernát és a Hóvirág barlangok találhatók, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros, alatta a Szurdok-patak szorosa mely torkolatánál mészkőbánya működik.
Gyimesbükki ezeréves határ
A Gyimesi-hágón áthaladva a Csángóföld következik. Gyimesbükknél található az ezeréves határ, ott ér véget az ország, melyet István király Mária kegyeibe ajánlott. A romokon felkapaszkodva, a havasok völgyeiben kanyargó Tatros folyó mesebeli vargabetűket leírva öleli körbe a határdombot.
A Gyimes vidéke Csíkszeredától keletre közelíthető meg a 12A országuton. A mintegy 30 km hosszú szakaszon nem csak a gyönyörű tájat csodálhatja a turista, de egyedülálló látványnak számítanak a patakvölgyek kis szórványtelepülései, a porták kialakítása, az építkezés formája, a ma is egységes népi kultúra, viselet, szokások, zene és tánc. Tulajdonképpen a Tatros folyó felső vízgyűjtő területét foglalja magába a vidék. Lakói a római katolikus vallású gyimesi csángók, a székelység egyik sajátos etnikai csoportja.
Jó ha tudod
- zarándokhely lett az ezer éves határ, évente több mint 10.000 ember látógatja
- minden évben megérkezik a Boldogasszony zarándokvonat a gyimesbükki vasútállomásra