A három napos római kirándulásunk második napján belevetettük magunkat a történelmi Róma belvárosába. A napot Róma leghíresebb épületénél a Colosseumnál kezdtük. Tök szimpatikus volt az egészben, hogy a belépés 18 év alatti EU állampolgárok számára díjmentes, 18-25 év közötti EU polgárok számára 7.5 Euro, de a teljes árú belépő ára sem drága(12 euro).ű

Colosseum


Az Örök Város egyik jelképe a hatalmas Amphitheatrum Flavium, vagyis a Colosseum. Ezt a nevet a középkorban kapta Néró császár monumentális (colossus), 30 méteres szobráról, mely mellette állt. Vespasianus kezdte el építtetni i.sz. 69-ben a Domus Aurea (Aranyház) parkjához tartozó mesterséges tó helyén. Fia és utóda, Titus avatta fel i.sz. 80-ban, szertartásos ünnepség keretében. 100 napon át, 5000 vadállat lemészárlásával ünnepelték az ellipszis alakú aréna létrejöttét. A hely elsődlegesen a gladiátorharcok és más játékoknak (színlelt vadászat vadállatokra) adott otthont. A rendkívül ésszerűen megtervezett építmény becslések szerint 50-55 ezer ember befogadására volt alkalmas, a zavartalan áradatukat pedig 80 bejárat biztosította.

S míg az idegent, a hívek ezreit elsősorban a vallásos áhítat vonzotta Rómába, a város szimbóluma mégis a Colosseum volt. Így született egy angolszász szerzetes, Beda híres mondása: „Amíg a Colosseum áll, Róma is állni fog, amikor ledől, Róma is elpusztul. S ha Róma pusztul, a világ is elenyészik.”

Forum Romanum

Róma és az ókori világ központjaként funkcionált évszázadokon keresztül a Capitolium és a Palatinus dombok között elterülő 2700 éves monumentális köztér, a Forum Romanum. A rómaiak „Kossuth terét” piacként, gyülekezési helyszínként, szakrális és politikai életnek otthont adó területként is használták, itt látható többek között az antik világbirodalom „Parlamentje” (a szenátusi Curia), Vesta istennő híres kör alakú temploma, továbbá két győzelmi diadalív is. Olyan világhírű személyiségek lépkedtek az ódon kövek között napi rendszerességgel, mint a történelem legnagyobb szónoka, Cicero, a zseniális hadvezér, Julius Caesar, az első római császár, Augustus (Kr. e. 27–Kr. u. 14), vagy az anyagyilkos uralkodó, Nero (54-68). A rómaiak több fórumot is építettek, a jelentősebb császároknak egyaránt elkészült a maguk köztere, azonban mindvégig a legrégebbi, a Forum Romanum maradt a legjelentősebb közülük, ezért gyakran Forum Magnumnak, „Nagy Köztérnek” is nevezték az ókorban.




Piazza Venezia

Innen továbbhaladva érkezünk meg a Piazza Venezia-ra. Ez a városnegyed, mely fölött ma számos barokk kupola trónol, az egykori Campus Martius területén épült. Róma belvárosi élete már közel kétezer évvel ezelőtt is itt pezsgett. Derékszöget bezáró területet foglal el, melynek gyújtópontjában a Viktor Emánuel-emlékmű áll élesen és ünnepélyesen emelkedve ki a városi panorámából. Itt futnak össze és innen ágaznak szerte a város legfontosabb útjai: a Via del Corso, a Via Quattro Novembre, a Via del Plebiscito, amely keresztezi a Corso Vittorio Emanuele-t és elvezet egészen a Szent Péter bazilikáig, és végül innen indul a Via dei Fori Imperiali, amely a Foro Romano, azaz a Forum Romanum, az ősi Róma főterének antik romjai mentén elér a Colosseumig.

Piazza Navona

A templomokkal és palotákkal körbevett téglalap alakú tér, a Piazza Navona, Róma egyik leghíresebb tere, melynek helyén egykoron Titus Flavius Domitianus római császár stadionja állt. Az aréna nagyobb volt, mint a Colosseum: 270 méter hosszú és 55 méter széles; nagyjából 33 ezer ember fért el benne. Elsősorban ünnepségekre és sporteseményekre használták. A középkorban római kocsiversenyeket, és a tér elárasztásával hajós vízi játékokat is rendeztek, a szökőkutak lefolyóinak elzárásával. A teret három barokk szökőkút díszíti. A Piazza Navona pezsgő, hangulatos, tökéletesen olaszos helyszín, amely éjjel-nappal egyedi hangulatot áraszt.

Spanyol lépcső (Scalinata della Trinità dei Monti)

Európa leghosszabb és legszélesebb kültéri lépcsője a 138 lépcsőfokból álló Spanyol lépcső. A Via dei Condotti végén emelkedő pazar építmény a barokk Róma egyik jellegzetessége. A monumentális díszlépcső a Piazza di Spagna nevű hangulatos teret köti össze a lépcső tetején álló Trinitá dei Monti nevű templommal. A lépcsőt Francesco de Sanctis és Alessandro Specchi tervezte. Szépsége mellett hangulata is lenyűgöző, mindig tele van helyiekkel, turistákkal, fiatalokkal, és szerelmespárokkal.

Trevi kút (Fontana di Trevi)

Sajnos épp felújították amikor mi ott jártunk ezért egy nem saját képet teszek ide be róla.
Róma legnagyobb szökőkútját 1762-ben Nocola Salvi tervei alapján készítették el. A világhírű barokk szökőkút három út találkozásánál épült, innen származik elnevezése is: Trivium. A 20 méter széles és 26 méter magas központi szoborcsoportja Neptunuszt és a tritonokat ábrázolja. Eredetileg az „Aqua Virgo” vízvezeték kivezető pontja. Itt játszódik Federico Fellini Az édes élet című filmjének ikonikus jelenete Anita Ekberg és Marcello Mastroianni főszereplésével. A babona szerint, aki a jobb kezével a bal válla felett áthajít egy pénzérmét, az biztosan visszatér Rómába! Az érméket minden éjszaka a Caritas nevű segélyszervezet összegyűjti a medence mélyéről és ebből az összegből Róma szegényeit támogatják.

Pantheon

Az egyik legjobb állapotban fennmaradt római kori épület, görög eredetű, római elnevezése szerint az összes isten temploma. Az épület kupolája a mennyboltot jelképezi, ahol a rómaiak hite szerint az istenek lakoznak. A templomot egyedül egy, a kupolába vágott kerek nyíláson, az oculuson keresztül érkező napfény világítja meg. Ma ismert formáját Hadrianus császár idején nyerte el, aki az alapjaitól építtette újjá 126 -ban. A Pantheont 609-ben IV. Bonifác pápa szentelte keresztény templommá.