Kihagyhatatlan repülőjegyakció ihlette a római utat… úgy voltam, hogy mindenképp foglalok aznap amikor megvettem a jegyeket Rómába. Mindössze 30.000 Forint körüli összegből jártuk meg repülővel a Budapest-Róma távot oda-vissza. Ehhez hozzájött szintén 30 ezer körüli szállás, ami a belvárosban volt, így egy magyarországi hosszúhétvége árából sikerült kihozni egy 3 napos római utat, ami igazából szűkösen de elég volt a legfontosabb látnivalók megnézésére.
Szeptember vége valóban ideális választás lehetett a kiránduláshoz, különösen a kellemes, 30 fok körüli hőmérsékletekkel. A tavaszi vagy nyári hónapokhoz képest a kora ősz egy sokkal enyhébb és kényelmesebb időszak lehetett a felfedezésre, mégis megőrzi a napos, nyári hangulatot. Az eső sem szeghette kedveteket, hiszen egy kis zápor mindig segíthet felfrissülni a melegben.
A római Vatikán és a Szent Péter bazilika látogatása igazi élmény. A város szívében elhelyezkedő bazilika nemcsak vallási szempontból kiemelkedő, hanem építészeti szempontból is lenyűgöző. A Szent Péter tér hatalmas mérete és a híres kupola valóban magával ragadja a látogatókat. Ezen kívül az egyházi művészetek, mint például Michelangelo híres festett mennyezete, mind hozzájárulnak a látogatás felejthetetlen élményéhez.
A Vatikán látogatása nemcsak a vallásos látogatók számára élmény, hanem azoknak is, akik a történelem és művészetek iránt érdeklődnek. Az épületek, a múzeumok és a kertek mind egyedülálló élményt nyújtanak. Az a fajta varázs, amit Róma és különösen a Vatikán kínál, mindenki számára maradandó emlékeket hagy.
Hiszen belső hosszúságával (211,5 méter), magasságával (132,5 méter), és alapterületével (körülbelül 15 160 m²) 1989-ig ez volt a világ legnagyobb keresztény temploma (ekkor átvette elsőségét az elefántcsontparti Yamoussoukro Mária templom), de még így is a világ egyik legnagyobb belső terű épülete (mintegy 60 ezer embert képes befogadni).
Az egyik leggyakrabban fotózott, legérdekesebb történettel rendelkező és leglátványosabb „nevezetessége” a Svájci Gárda. A Vatikán kapuinál szolgálatot teljesítő, színes, középkori hangulatú egyenruhát viselő, jó kiállású katonák a Szentatya személyes védelmét látják el, immár 500 esztendeje. Jelmondatuk: „bátorság és hűség”.
A tér közepén egy 25 méter magas egyiptomi obeliszk magasodik, mely még az I. században került az Örök Városba, de csak 1586-ban állították mai helyére (900 ember, 140 ló és 26 csörlő segítségével). A tér két 14 méter magas kútja – melynek vize az örök életet szimbolizálja – Maderno és Bernini alkotása. A környék régi palotáinak lebontásával, 1937-ben kezdődő építési munkálatok véglegesítették a tér ma ismert arculatát, ekkor épült meg a Via delle Conciliazione is, melyet 1950-ben avattak fel.
A Szent Péter-bazilika hosszadalmas építése ellenére soha nem rendelkezett egységes építési tervvel, mindig más és más építészek kezdték jóformán előröl a tervezést, mégis, ma ismert, végső megjelenési formájában elképesztő egységességet és harmóniát sugároz. A templomot végül 1624-ben VIII. Orbán pápa szentelte fel.
A bazilika egy háromhajós, kereszthajóval és apszissal ellátott latin kereszt alaprajzú tér. A főhajót tíz korinthoszi pillér választja el a mellékhajóktól, közülük az apszis felé eső négy óriási pillér tartja a kupolát. A főhajó hossza 187 méter, magassága 45, szélessége 27 méter, ami a kereszthajónál eléri a 140 métert. A főhajót dongaboltozattal fedték be, amelyet a 18. század végén VI. Piusz pápa megrendelésére, aranyozott panelekkel borítottak.
A Vatikán a Tevere jobb partjától nem messze, egy kisebb magaslaton fekszik. Neve a latin Mons Vaticanus elnevezésből ered, amely Vatikán-hegyet jelent. A törpeállam területe a Mons Vaticanus egy részén terül el. A hegy gerince nagyjából az ország északnyugati határvonalát követi, vatikáni területen. Ezen kívül van egy nem túl magas domb közvetlenül a Szent Péter-bazilikától északra.
A Vatikánból kifeléjövet találkozunk az Angyalvárral (Castel Sant’Angelo).
Az Angyalvár Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között, a halikarnasszoszi mauzóleum mintájára. Az építést Hadrianus halála után Antoninus Pius fejeztette be, s akkor helyezte el benne a Hadrianus hamvait rejtő porfirkoporsót. Caracalla uralkodásáig a császárok temetkezőhelye volt. Az alapépítmény egy 84 méter élhosszúságú négyszög, amelyen egy 60 méter átmérőjű monumentális henger áll. A henger belsejében egymás alatt 4 kamra található (legalul a sírkamra), melyeket spirális folyosó vesz körül. A későbbi évszázadokban katonai erőddé alakították a mauzóleumot, majd Aurelianus császár falainak egyik központi erődje lett.
