Kihagyhatatlan repülőjegyakció ihlette a római utat… úgy voltam, hogy mindenképp foglalok aznap amikor megvettem a jegyeket Rómába. Mindössze 30.000 Forint körüli összegből jártuk meg repülővel ketten a Budapest-Róma távot oda-vissza. Ehhez hozzájött szintén 30 ezer körüli szállás, ami a belvárosban volt, így egy magyarországi hosszúhétvége árából sikerült kihozni egy 3 napos római utat, ami igazából szűkösen de elég volt a legfontosabb látnivalók megnézésére.
Sikreült szuper időpontot is választani az úthoz. Szeptember végén mentünk, amikor az időjárás még bőven jó volt sőt. 30 fok körüli maximumok voltak, ami több mint kellemes kirándulóidő, de nem panaszkodtunk. Azért az egyik délután sikeresen szétáztatott minket egy kis eső, de ez nem vette kedvünket.
Az első napon érkezésünk és a gyors szállásfoglalás után belevetettük magunkat a festői szépségű városba. Útunk először is a Vatikánba vezetett. Róma (és azon belül a Vatikán) egyik leghíresebb látnivalója az a lenyűgöző tér, és az a csodás kupolával koronázott bazilika, ahol a katolikus világ szíve dobog. Legalábbis a köztudat úgy tudja, hogy a római katolikus egyház legfontosabb temploma a vatikáni Szent Péter bazilika.
Hiszen belső hosszúságával (211,5 méter), magasságával (132,5 méter), és alapterületével (körülbelül 15 160 m²) 1989-ig ez volt a világ legnagyobb keresztény temploma (ekkor átvette elsőségét az elefántcsontparti Yamoussoukro Mária templom), de még így is a világ egyik legnagyobb belső terű épülete (mintegy 60 ezer embert képes befogadni).
Az egyik leggyakrabban fotózott, legérdekesebb történettel rendelkező és leglátványosabb „nevezetessége” a Svájci Gárda. A Vatikán kapuinál szolgálatot teljesítő, színes, középkori hangulatú egyenruhát viselő, jó kiállású katonák a Szentatya személyes védelmét látják el, immár 500 esztendeje. Jelmondatuk: „bátorság és hűség”.
A tér közepén egy 25 méter magas egyiptomi obeliszk magasodik, mely még az I. században került az Örök Városba, de csak 1586-ban állították mai helyére (900 ember, 140 ló és 26 csörlő segítségével). A tér két 14 méter magas kútja – melynek vize az örök életet szimbolizálja – Maderno és Bernini alkotása. A környék régi palotáinak lebontásával, 1937-ben kezdődő építési munkálatok véglegesítették a tér ma ismert arculatát, ekkor épült meg a Via delle Conciliazione is, melyet 1950-ben avattak fel.
A Szent Péter-bazilika hosszadalmas építése ellenére soha nem rendelkezett egységes építési tervvel, mindig más és más építészek kezdték jóformán előröl a tervezést, mégis, ma ismert, végső megjelenési formájában elképesztő egységességet és harmóniát sugároz. A templomot végül 1624-ben VIII. Orbán pápa szentelte fel.
A bazilika egy háromhajós, kereszthajóval és apszissal ellátott latin kereszt alaprajzú tér. A főhajót tíz korinthoszi pillér választja el a mellékhajóktól, közülük az apszis felé eső négy óriási pillér tartja a kupolát. A főhajó hossza 187 méter, magassága 45, szélessége 27 méter, ami a kereszthajónál eléri a 140 métert. A főhajót dongaboltozattal fedték be, amelyet a 18. század végén VI. Piusz pápa megrendelésére, aranyozott panelekkel borítottak.
A Vatikán a Tevere jobb partjától nem messze, egy kisebb magaslaton fekszik. Neve a latin Mons Vaticanus elnevezésből ered, amely Vatikán-hegyet jelent. A törpeállam területe a Mons Vaticanus egy részén terül el. A hegy gerince nagyjából az ország északnyugati határvonalát követi, vatikáni területen. Ezen kívül van egy nem túl magas domb közvetlenül a Szent Péter-bazilikától északra.
A Vatikánból kifeléjövet találkozunk az Angyalvárral (Castel Sant’Angelo).
Az Angyalvár Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között, a halikarnasszoszi mauzóleum mintájára. Az építést Hadrianus halála után Antoninus Pius fejeztette be, s akkor helyezte el benne a Hadrianus hamvait rejtő porfirkoporsót. Caracalla uralkodásáig a császárok temetkezőhelye volt. Az alapépítmény egy 84 méter élhosszúságú négyszög, amelyen egy 60 méter átmérőjű monumentális henger áll. A henger belsejében egymás alatt 4 kamra található (legalul a sírkamra), melyeket spirális folyosó vesz körül. A későbbi évszázadokban katonai erőddé alakították a mauzóleumot, majd Aurelianus császár falainak egyik központi erődje lett.
