Utazás
Egy nagyon hosszú nap elé néztünk, amikor eldöntöttük, hogy Hurghadaból ellátogatunk a piramisokhoz, de ha már Egyiptomban voltunk semmiképp nem akartuk kihagyni. Hajnali 01:30-ra jött értünk egy busz, amivel még legalább egy órán át szedtük fel a környező hotelekből a magyar turistákat. Majd egy körülbelül 5-6 órás út állt előttünk.
Útközben megálltunk egy 20-25 perces pihenőre valahol Hurghada és Kairo között egy food courtban. Utána folytatódott az út. Reggeli órákban érkeztünk meg Kairóba ahol már ekkor nagyon meleg volt, a levegő szmogos és párás.
Egyiptom Múzeum
Az Egyiptomi Régiségek Múzeuma, melyet gyakran csak Egyiptomi Múzeum néven említenek, Egyiptom fővárosában, Kairóban, a Tahrír téren áll, és legendás lazac színű épülete rejti a világ leggazdagabb egyiptológiai gyűjteményét.
A múzeumban nincs klíma, ezért bent is iszonyatosan meleg van. Nagyon sok olyan műemlék van ami már nincs kiálltva, mivel új múzeum épül a gízai piramisok szomszédságában. 2002-ben döntötték el, hogy egy új, óriás múzeumot építenek a régi helyére. A múzeum megnyitását már többször bejelentették. 2015-ben azt ígérték, hogy 2018-ban megnyílik, ami nem történt meg. Jelenleg 2022-re jósolják a megnyitását.
Miután az egyiptomi kormány megelégelte, hogy fosztogatják Egyiptom műkincseit és azokat külföldre szállítják, ezért 1835-ben hozta létre az Egyiptomi Régészeti Hatóságot, hogy véget vessen ennek a folyamatnak. Az Egyiptomi Múzeum ősének tekinthető első múzeumot 1858-ban nyitották meg Kairó, Bulaq elnevezésű részén. Az induló gyűjtemény a maihoz képest teljes mértékben elhanyagolható. A múzeum 1880-tól átköltözött Iszmáil pasa gízai házába. A mai Egyiptom Múzeum – II. Khedive Abbáz Helmy uralkodása alatt – 1902. november 15-én nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt, ami az akkori kor legmodernebb építészeti megoldásait felhasználva készült, Marcel Dourgon tervei alapján készült. A múzeumnak nemcsak az épülete számított a legmodernebbnek, de ez volt a világ első olyan múzeuma, mely valódi múzeumi funkciókkal jött létre.
A múzeumnak két emelete van, az első emeleten főleg szobrok, szarkofágok vannak elhelyezve időrendi sorrendben. A felső szinten pedig, pl. Faihtoa különböző régészeti gyűjteménye, a leghíresebb egyiptomi Fáraó, Tutanhamon műkincsei és Tanis kincsei, amellett két termében a királyi múmiák találhatók. A múzeum legfontosabb műtárgyai: a Narmer király palotája, Khufu király szobra, Tutankhamon király maszkja és számos királyi kincs.
A múzeumban a hely kínálat nagyon jó, szélesek a lépcsők és a folyosók, a műtárgyak jól megközelíthetőek. Fényképezni a múzeumban csak az erre érvényes jegy megvásárlásával engedélyezett.
Gizai piramisok
Az egyiptomi múzeum után elindult a piramisok felé. Az úton a Nilus partján mentünk végig, ahol megnézhettük menet közben a folyó közepén lévő szigeten elhelyezkedő patinás szállodák épületeit. Mivel pénteki napon volt az utazásunk igy a forgalom kevésbé volt óriási és őrült.
Mielőtt a piramisokhoz értünk volna svédasztalos ebédre került sor, melyet egy közeli étteremben fogyasztottunk el. Az ebéd gazdag volt és finom, viszont az italok már más tészta volt. Megkérdezte a pincér, hogy szeretnénk-e valamit, viszont nem gondoltuk, hogy kettő darab dobozos Sprite majd’ 2000 forint lesz… tanulópénz. Legközelebb nem kérjük.
Nem hiába lett a világ hét csodája közül az egyik a Gizai nagy piramis, mert a látványa még a nyüzsgő turista áradat ellenére is lenyűgöző. A nagy piramisba lehetőség lett volna bemenni, de az idegenvezetőnk azt javasolta, hogy ne menjünk be, mert nem érdemes.
Kheopsz piramisa eredetileg 146.5 m magas, oldalai 230 m hosszúak, kb. 2.590.000 kőtömbből áll, mintegy 54.000 m2-en fekszik, súlya megközelítőleg 7 millió tonna. Magasabb a Szent-Péter székesegyháznál, a londoni Szent-Pál katedrálisnál, másfélszer magasabb a Szabadságszobornál és csak 11 m-el marad el Kölni Dómtól.
Kefren piramisa 143.5 m magas, alig 3 m-el marad el Kheopsz piramisától. Halotti temploma 112*50 m-es, hátsó álajtós fala érinti a szokásos piramist körülvevő falat. Klasszikus kialakítású, 2 részből áll, egy csarnok a papoknak, egy a közeli híveknek.
A két templom közötti kriptoportikusz 45 m szintkülönbséggel, 494 m hosszban, 4.5 m szélességben terül el. A folyosó felülvilágított, kívül gránit, belül domborművekkel díszített mészkő burkolatú. A völgytemplom igen jó állapotú, 45*45 m-es, gránitból készült.
Mükerénosz piramisa a legkisebb, 63.5 m, mégis a legnagyobb kőtömbökből építették, alja gránit, teteje mészkő. 1837-ben feltárták, a csodálatos szarkofág Angliába szállítás közben a tengerbe süllyedt. Valószínűleg soha nem fejezték be teljesen, halotti kerülete igen kicsi. Utódja Sepszeszkaf (i.e.2472-2467) próbálta befejezni, de csak habarccsal bevont szárított téglával burkoltatta.
A piramistól délre 3 kisebb királynői piramis áll és a masztabaváros mely igen jelentős festmény, szobor és dombormű leleteiről nevezetes. A piramisok hajlásszöge az idők során egyre meredekebb, Sznofru 430, Kheopsz 510, Kefren 520, a VI. din. idején Szakkarában eléri a 650-ot is Teti és II.Pepi piramisainál, de Núbiában 700-ot meghaladó kései mini piramisokból álló egész temetők is vannak.
A gízai nagy szfinx a Föld egyik legnagyobb és egyben az egyik legrégebbi szobra. Oroszlántestű és emberfejű lényt ábrázol, ezzel minden későbbi ilyen alak (szfinx) prototípusa. Hozzávetőleg az i. e. 26. században készült, egyidőben az egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiájának gízai piramisaival. 4500 éve áll a Nílus völgyének szélén, és mintegy jelképesen őrzi a piramisokat.
Délután még elmentünk egy parfümboltba, ahol megmutatták, hogyan készítik a parfümöket, illetve az összes híres és nagyon drága parfümök illatait is kikeverik itt. Állításuk szerint jobb minőségű mint az eredeti, mert ezekben nincs alkohol. Lehetőség volt vásárlásra is, mi nem vettünk.
Összességében majdnem 24 órás út volt, de nagyon megérte. A buszon túlságosan hideg volt, mindenképpen ajánlott a vastagabb felső az útra. Végig velünk volt egy fegyveres biztonsági őr, aki vigyázott ránk.
