Az idén Horvátországot vettük irányba nyaralás céljából. Igazából már az elején nem is volt kérdés, hogy útba ejtjük-e a Plitvicei tavakat. Bár az igazat megvallva nem útba ejtettük, hanem a nyaralás ideje alatt egy teljes napot áldoztunk rá és elautóztunk a kb. 150 kilóméterre Zadarban lévő szállásunktól.
Júliusról beszélünk, Zadarban 30-33°C, így azon a keddi napon amikor elindultunk úgy készültünk, hogy a világörökség részét képező tavaknál is majd hasonló időjárás vár minket.
Hát nem.
Útközben egyre jobban ahogy mentünk be a hegyek közé láttuk, hogy itt bizony lesznek problémák. Én rövidnadrágban, pólóban. Párom kisszoknyában. Természetesen semmi melegebb ruhát nem vittünk magunkkal. Aztán amikor a hőmérő már csak 14 fokot mutatott a kocsiban kezdtünk parázni. Ami a szerencse volt, hogy a Plitvicei tavaknál lévő szuvenírshop fel van készülve a hasonló hülyékre mint amilyenek mi voltunk és árultak meleg holmikat.
Plitvicei tavak kialakulása
A tórendszert tápláló Bijela rijeka (fehér folyó) és a Crna rijeka (fekete folyó) folyók víztömegével, sodrásával és erejével több ezer éven keresztül vájta ki, alakította ki a Plitvicei tavak jelenlegi formáját. A Plitvicei tavak, a tavakat körülvevő hegyek dolomit és mészkő egyvelegéből épül fel. Ahol a vízáramlat akadályba ütközött, ott alakultak ki a mai vízesések. Mind ezekből jól következik, hogy a Plitvicei tavak – a víz erejének köszönhetően – még ma is alakulóban van.
A Plitvicei tavak tórendszer legmagasabb tava (Proscanski tó) 637 méteren található, míg a legalsó 503 méter magasan. A 134 méter szintkülönbségen csodálhatjuk meg a vízesések sorozatát.
A belépőjegyen, illetve a táblákon jól lehet látni, hogy több útvonal van. Ezek mind időben, mind távolságban változnak, nehezülnek. A javaslatunk a H túra. Ezen a kiránduláson először felmegyünk a kis busszal a tórendszer legmagasabb pontjára, majd onnan lesétálunk a nagy tóig. Itt hajózunk egyet, majd kijutunk a rétre, s végezetül a Plitvicei tavak alsó részeihez érünk. A nap végén innen, kis busszal érkezünk vissza a kiindulási ponthoz. Arra készüljük fel, hogy egy Plitvicei tavak kirándulás egy egész napot is felemészthet, így elég élelem, víz és esőkabát legyen nálunk.
Ilyen tábla köszönt minket a bejáratnál, majd innen indulnak el a buszok amik felvisznek minket a túra kiindulási pontjára. Mi kicsit elveszettnek éreztük először magunkat, de szerencsére volt segítőkész (angolul tudó) személyzet aki segített nekünk felfedezni, hogy melyik útvonal is lehet a számunkra legmegfelelőbb.
Felső tavak
12 tó alkotja a felső tórendszert (Prošćansko, Ciginovac, Okrugljak, Batinovac, Veliko, Malo, Vir, Galovac, Milino, Gradinsko, Veliki Burget és Kozjak). A legfelső tó a Prošćansko, melyet a Matica folyó táplál (őt pedig a Bijela és Crna folyók). Most 637 méter magasan vagyunk. A kiépített turistaúton (fagerendákon) szép határozottan tartsunk lefelé. A Prošćansko tóból a Ciginovac és Okrugljak tavakba ömlik a kristálytiszta víz.
A felső tórendszer legszebb látnivalója a 20 méter magas Labudovac vízesés. Itt szinte mindenki megáll fényképezkedni, a merészebbek pedig a vízesés mögé is besétálhatnak. A Kozjak zárja a felső tórendszert. Különlegessége a 300 méter hosszú és 60 méter széles Štefanija sziget. Itt elsősorban bükk és mogyoró terem.
A tó partjáról indulnak azok a kirándulóhajók, melyek a Plitvicei tavak alsóbb vízeséseihez kalauzolnak.
A hajó használata a belépő árában benne van, de a beszálláshoz be kell mutatnunk a jegyünket. Szavakkal szinte leírhatatlan a látvány ami elénk tárul.
Ennyire kristálytiszta a víz:
A Nagy vízesés
Ez a vízesés Horvátország legmagasabb vízesése, magassága 78 méter. A Nagy vízesés nemcsak méterében de kialakulásában is eltér a többi vízeséstől: amíg a többi vízesést a tavak szintkülönbsége formálja, addig ez a Nagy vízesés a meredek mészkő sziklafalból kizúduló vízzuhatag által keletkezett. A Nagy vízesést tápláló folyó innen 3 kilométerre délre, a Prijeka kosa lábánál ered és itt csatlakozik a Plitvicei tavakhoz. A Nagy vízesés esőzésekkor és a tavaszi hóolvadáskor nyújtja a legszebb látványt. Nyáron a nagy szárazságban alig csöpörög.
A Nagy vízesés a Plitvicei tavak végén fekszik már
A Nagy vízesés permetében való felfrissülés után egy kemény túra következik, ugyanis vissza kell másznunk a kanyonból a sziklafal tetejére. Szerencsére többször meg tudunk állni ha szeretnénk, vannak padok ahol meg lehet pihenni. A Plitvicei tavak látnivalóiról, vízeséseiről összességében elmondható, hogy bármely sziklaszirten, vízesés előtt is álljunk meg, csodálatos háttérképeket készíthetünk. Az egész mesébe illő. Nincs szükség photoshopolásra a képeken.
Étkezés, ivás
Lehetőség van a hajóút után ebédelni vagy uzsonnázni is. Van több étterem is ahol lehet vásárolni.
Fizetés bankkártyával
A Plitvicei tavak bankkártyát is elfogad. A parkolást, a belépőjegyet és a szuvenírshopban is tudtunk kártyával fizetni.
Minden fontos információ megtalálható a hivatalos oldalon: www.np-plitvicka-jezera.hr
A jegyárak 2017-ben 180HRK / fő volt. Mi a parkolással és belépőkkel együtt, valamint pár apró szuvenírrel körülbelül 25.000 Forintot hagytunk ott. De az biztos, hogy megérte az árát. Kíváncsi lennék ősszel és télen is, hogy milyen arcát mutatja a táj. Gyönyörű lehet akkor is.
